Füstölőtartó

A füstölőtartó

A füstölőtartó gyakorlatilag a  füstölők elterjedését követően nem sokkal megjelent. A korabeli füstölőtartó még egészen más külsővel rendelkezett, mint a mostani, füstölők égetésére alkalmas eszközök, tálcák, lapkák.

Már az ókorban is ismerték a füstölőket, azonban a füstölőtartó és a füstölőégető jellemzően nem valamilyen lapka volt, hanem egy fából vagy fémből készült kis tálka formájú edény, amelyben főként tömjént égettek, füstöltek. A gyógynövénykötegek füstölése, köztük a fehér zsálya füstölése igen gyakori volt vallási szertartásokon és tértisztítások alkalmával, azonban itt is a füstöléséhez kifejezetten füstölőtálkákat, égetőket használtak. A ma használatos füstölőtartók csak sokkal később, néhány évszázada jelentek meg, amikor a füstölőpálcák is megjelentek a piacon.
A füstölőpálcák megjelenése előtt a füstölőket szárított gyógynövényekből összetekert füstölőkötegek jelentették és ennek megfelelő módon még nem volt szükség olyan füstölő tartó használatára, amely manapság elterjedt. A korabeli füstölőket egyébként gyakran nem füstölőtartó vagy tálka segítségével égették, hanem egyszerűen önmagában, nagyobb kövekre lerakva.

Füstölőtartók típusa manapság

A ma is használatos füstölőpálcák megjelenésével a füstölőtartó is új értelmet nyert, külseje teljesen megváltozott, noha mind a mai napig kapható még a hagyományos égetőtálcákhoz hasonló füstölőégető edényke is. Jelenleg a legismertebb és a legnépszerűbb az egyszerű, nyitott tetejű, fából faragott vagy hajlított vékony füstölő tartó lapka, különböző mart vagy égetett díszítéssel a falapka végén. Ezek a füstölőtartók költséghatékonyak, viszont nehezen tisztíthatóak és a füstölő égetése során a hamu egy idő után elfeketíti és megégeti a lapka felső részét, így az esztétikájából sokat veszít. Ezen falapkák mellett igen nagy népszerűségnek örvend a füstölő tartó és füstölőégető torony, vagy a lezárható füstölő tartó. A füstölőégető torony, ahogyan a neve is sokat sejtetően sugallja, egy hosszúkás, álló tároló, amely minden oldalról zárt, de az oldalai lyukakkal mintázottak, így a füstölős során a pálcikából kiáramló füst a lyukakon keresztül áramlik ki a füstölőtoronyból. Az egyik oldala nyitható, az alján pedig apró lyukakat fúrtak, hogy a füstölőpálca kényelmesen beleállítható legyen, illetve sok füstölőtoronynál jellemzően egy kis mélyedést is kialakítottak az alsó részén a kúpfüstölők égetéséhez, amelyet fém alátéttel béleltek ki. A füstölőtoronyban a hagyományos, fából készült egyszerű lapkához képest egyszerre több füstölőpálca is égethető, a torony oldalai pedig lehetővé teszik, hogy füstölés közben a hamu ne peregjen ki oldalra a füstölőtoronyból, ne koszolja a környezetét, hanem a torony aljában gyűljön össze. A füstölőtorony teteje felemelhető a könnyebb kitakarítás érdekében.





A füstölőtorony és a fából készült lapka mellett egy harmadik változat is használatos manapság. Ez egy hosszúkás, leginkább dobozra hasonlító füstölőtartó, amely oldalról zárt, lyukacsokkal vagy azok nélkül és a füstölőpálca hosszában fektethető bele és égethető. Ennek a füstölőtartónak két típusa is létezik: az egyik típus esetében a dobozka pontosan úgy néz ki, mint egy elfektetett füstölőtorony, oldalán lyukacsos mintákkal, ahol a füst kifelé áramlik. Ebben a füstölőégetőben a füstölőpálca a toronyhoz hasonló módon a doboz belsejében és a lyukakon keresztül áramlik ki a füst, így nem koszolja a hamu az égetődoboz környezetét. A tisztítása kicsit körülményes viszont, mert ha ritkán tisztítjuk, a hamu hajlamos a doboz oldalára tapadni és később nehezebb, hosszabb időt vesz igénybe a doboz kitisztítása. A másik típusa oldalról szintén teljesen zárt, és lyukak sincsenek rajta, hanem a felülről nyitható fedele önmagában a füstölőpálca égetésére is szolgáló falapka. Ezen füstölőégető nem alkalmas arra, hogy a doboz belsejében gyújtsuk meg a füstölőt, a belseje csak a pálcikák tárolására való. A füstölő égetése a doboz tetején történik, nem lezártan, így gyakorlatilag olyan, mintha egy magasított füstölőlapkán égetnénk a füstölőpálcikánkat.

Füstkúp égetése - Miben különbözik a hagyományos füstölőpálca égetésétől?

A füstkúp égetése kissé másként zajlik, mint a füstölőpálcika égetése. A füstkúp nincs bambuszrúdra tekerve, hanem önmagában ég és füstöl, viszont minden esetben csak úgy égethetjük, ha valamilyen füstölőtartót helyezünk a kúp alá. Ez lehet egy fémből készült kis füstölőégető lapka vagy egy kistányér, esetleg egy kis teamécses tartó edényke is. A fontos, hogy a füstkúpot önmagában soha ne tedd le az asztalra, mert megégetheti az asztal felületét!
Egyre elterjedtebbek a hagyományos füstkúp égetők mellett a folyékony füstkúp égetők is. Ezek a füstölőtartók igazság szerint nem alkalmasak a füstölő kúp tárolására, kizárólag annak égetésére. A fent említett füstölőégető, amely oldalról zárt és lyukacsos minták engedik át az oldalán a füstöt, létezik füstkúp égetésére alkalmas méretben is. Ezek a kis füstölőtartók már nemcsak a kúp égetésére, de tárolására is kiválóak.

Füstölő és füstkúp tárolása

A füstölőpálcák és a füstkúpok tárolásakor ügyelj arra, hogy víz, magas hőhatás és igen erős napfény ne érje, hogy a gyógynövénymassza, amelyből a füstölők készülnek, ne károsodhasson, ne eshessen szét. Füstölőpálcák tárolására alkalmasak a fent bemutatott, hosszúkás füstölőtartó dobozka, a füstkúpok esetében pedig ha szeretnéd a kis kúpokat a saját dobozából kivenni vagy a dobozuk valamiért megsérült, akkor célszerű egy kicsike üvegedényben vagy fadobozkában tárolni, hogy ne sérüljenek. Sokszor zacskóban tárolják a füstkúpokat hosszútávon, ami viszont azok sérüléséhez és ebből következően esztétikai romlásához vezetnek. A szétmállott, szétesett füstkúpot már nem lehet újra összegyúrni, összeragasztani.

Figyelem! Az égő füstölőt soha ne hagyd felügyelet nélkül és ne tedd éghető anyag (például a függöny) mellé közvetlenül!