info@aromaterapias.hu

Blog
Aromaterápiás
2022.03.02 18:22

Stressz, stresszkezelés

Stressz, stresszkezelés

Stressz

Mi a stressz?

A stressz nem más, mint az emberi szervezet reakciója valamilyen, az embert negatívan, kellemetlenül érintő eseményre, történésre. A stressz szót ma már igen nagy általánosságban használjuk, mégis valójában kevesen vannak tisztában vele, pontosan mit is takar.

Stressz tünetei

Stressz hatására a vérben a stresszhormonok szintje megemelkedik.  Egy vizsga előtt például a megemelkedett stresszhormonok segítenek a teljesítmény növelésében. Ugyanakkor ha folyamatos negatív hatások érnek minket, akkor a szervezet úgy érzi, folyamatosan „felkészültnek, ugrásra késznek” kell lennie, ezért a vérben a stresszhormonok szintje nem csökken le a megfelelő szintre és jóval a normál, egészséges szint fölött maradhat. Ennek eredményeképpen a szervezetünk gyakorlatilag folyamatosan túl van terhelve a stressz hatására, mert a megnövekedett stresszhormonok fokozott működésre késztetik a testünket.  Ennek tünetei leggyakrabban a nyugtalanság érzése, a gyors szívverés, a nehézlégzés érzése és a gyomorgörcs megjelenése. A közérzetünk sem lesz tökéletes, hosszantartó stressz hatására levertnek és rendkívül fáradékonynak érezhetjük magunkat. Természetesen nem fog minden esetben minden tünet jelentkezni. Alapvetően a szervezetünk jól megbirkózik a stresszel, azonban hosszútávon a folyamatos készenlét sorban produkálja a leggyakoribb tüneteket. Azért, hogy a stressz igazán jól kezelhető legyen számunkra, nézzük meg az alábbiakban, pontosan mi okozhat stresszt és hogyan birkózhatunk meg az egyes eseményekkel.

 

stressz


A stressz okozói

A stressz rendkívül különböző élethelyzetekben felütheti a fejét, számtalan példa van arra, ahogyan stressz érheti az embert. A következőkben azokat a hatásokat vesszük sorra, amelyekről elmondható, hogy a stressz leggyakoribb kiváltó okai.

Mindennapi negatív hatások

A stressz egyik leggyakoribb és legáltalánosabb kiváltó oka a mindennapi negatív hatás, általában munkahelyi konfliktus vagy magánéleti, párkapcsolati problémák. A munkahelyi konfliktusokkal a legnagyobb probléma, hogy sok esetben egyáltalán nem tudunk hatni a kiváltó okra vagy a kiváltó személyre. Egyre gyakoribb az a szituáció, amikor a főnök vagy főnökség olyan aprólékosan, szinte észrevehetetlen módon érzelmileg függővé teszi az alkalmazottat a munkahelytől, hogy az embernek fel sem tűnik. Ha minden reggel, amikor munkába menet már gyomorideget érzünk, akkor érdemes elgondolkodni a munkahelyváltáson még akkor is, ha pontosan nem tudjuk meghatározni, mi lehet a probléma. A szervezetünk sokkal ügyesebben és gyorsabban reagál az őt ért hatásokra, mintsem azt mi tudatosan „észlelnénk”. A magánéleti konfliktusok ily módon sokban hasonlítanak a munkahelyi konfliktusokhoz. Amennyiben nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi a gond, csak egyszerűen folyamatos feszültséget érzünk, érdemes elgondolkodni és megkeresni a tényleges problémát, a kiváltó okot. A stresszoldás szempontjából igen lényeges, hogy pontosan meg tudjuk fogalmazni, mi a stressz okozója. Erről részletesebben írunk lentebb, a stresszoldás menüpontban.

Akut stresszhelyzet

Akut stressz okozója lehet egy vizsga vagy éppen egy állásinterjú is. Talán ezek azok a helyzetek, amikor senkinek sem kell különösebben elgondolkodni, vajon mi lehet a stressz oka. Érdemes tudni, hogy vizsga vagy éppen egy állásinterjú előtt egy kevés stressz kifejezetten jót tesz, mert a megnövekedett stresszhormonok segítenek a legjobb formánkat hozni. Ez a teljesítménykényszer azonban nem szabad, hogy visszájára forduljon. Amennyiben túlzottan „ráparázunk” egy-egy ilyen eseményre, úgy félő, hogy a legjobb formánk helyett a legrosszabbat produkáljuk. Fontos tehát egy vizsga vagy interjú előtt alaposan felkészülni és nem az esélytelenek nyugalmával indulni, hogy a tudatlanság ne okozzon bennünk feleslegesen félelmet. Amennyiben mindent megtettünk annak érdekében, hogy a legjobban szerepelhessünk, ne kezdjük el magunkat a vizsga vagy az interjú előtt stresszelni. Mantrázzuk magunkban a következőt: „Tökéletesen felkészültem és tudom, hogy minden a lehető legjobban fog alakulni.” Ezzel a mantrával kellőképpen meg tudjuk magunkat nyugtatni és valóban csak olyan mértékű stresszhormon fog bennünk dolgozni, amennyi segít a legjobb eredmény elérésében.

Önbizalom hiánya, megfelelési kényszer okozta stressz

Manapság meglepően gyakori probléma az önbizalomhiány, amely sok esetben igen erős megfelelési kényszerrel párosul. Amennyiben folyamatosan úgy érezzük, hogy valamihez vagy valakihez kevesek vagyunk és nem vagyunk képesek „megfelelő” teljesítményt nyújtani, úgy folyamatos feszültség lesz rajtunk úrrá, ami valóban hozzájárul ahhoz, hogy csökkent teljesítményt produkáljunk. Először is tisztáznunk kell, hogy olyan, mint „megfelelő” teljesítmény nem létezik. Mindenki jó valamiben, de nem mindenki ugyanabban jó. Az önbizalom fejlesztése hosszútávon alapvetően szükséges ahhoz, hogy az ilyen okból fakadó stressz és a vele járó feszültség, szorongás eredményesen legyőzhető legyen.

 

Traumák

A legnagyobb trauma egy ember életében, ami igen komoly stressz okozója, az valamely szerettünk elvesztése. A gyász mindig mély fájdalommal jár és borzasztóan nehéz megbirkózni a tudattal, hogy a szeretett személy már nincs köztünk. Ugyanakkor, bármily fájdalmas is, tény, hogy szerettünk halálával szembe kell néznünk. Amennyiben megpróbáljuk elfojtani az érzelmeinket és „erős, megingathatatlan” ember képét igyekszünk lefesteni még magunk előtt is, úgy a fel nem dolgozott érzelmek, a meg nem élt gyász később még komolyabb stresszhatásként köszön vissza, sok esetben pánikbetegséget, depressziót okozva. Így tehát trauma esetén, ha úgy érezzük, nem tudunk vele kellően megbirkózni, érdemes szakembert felkeresni, mert az ő tapasztalatai átsegíthetnek minket ezen a rendkívül nehéz időszakon.

Hosszantartó betegség

A hosszantartó betegséggel sok esetben nagyon nehéz megbarátkozni és elfogadni azt. A stressz okozója ez esetben értelemszerűen egy már régóta fennálló állapot. Azonban soha nem késő megpróbálni elengedni a betegség okozta feszült állapotot. Az elengedéshez elsősorban azzal a ténnyel kell tudni szembenézni, hogy a betegség alakulása nem tőlünk függ és bármennyire is szeretnénk változtatni rajta, nem tudunk. A határainkat a betegség korlátozza ugyan, de azt mi döntjük el, hogy a korlátokat mennyire szoríthatnak le minket. Meg kell tanulnunk olyan dolgokban örömet keresni, amelyeket addig nem feltétlenül tartottunk fontosnak vagy lényegesnek.

 

Stressz a bezártság miatt

Az elmúlt időszakban olyan stresszfaktor is felütötte a fejét, amelyre korábban nemigen volt példa – legalábbis nem globális mértékben. Sok ember számára az egész napos bezártság megterhelő volt és emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a szociális kapcsolatainkat telefonon keresztül nehéz úgy megélni, mint a jól megszokott személyes találkozók, baráti beszélgetések keretén belül. A korlátozások feloldása után nem véletlen, hogy szinte pillanatok alatt megteltek a vendéglátóhelyek és sokan alig várták, hogy kiszabadulhassanak a négy fal közül. Azonban az elmúlt időszak eseményeit látva azt gondoljuk, kijelenthető, hogy ilyen élethelyzet bármikor újra megtörténhet. Ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy személyszerint ránk hogyan hatott a bezártság. Először Amerikában kezdtek el foglalkozni azzal a jelenséggel, hogy a karantén időszaka alatt a bezártság okozta stressz  leggyakoribb tünete a az álmatlanság lett. A bezártság okozta stressz alapvető okozója az ingerszegény környezet. Azokat sújtja leginkább, akik korábban kifejezetten társasági emberekként élték a mindennapokat és folyamatosan nagyobb társasággal vették magukat körül.

Átmeneti és tartós stressz

Mit okozhat a tartós stressz?

Különbséget kell tennünk átmeneti és tartós stressz között. Ahogyan a neve is elárulja, a két különböző típusú stressz közötti különbség alapvetően a tartóssága, ezt pedig főként a kiváltó ok(ok) illetve az ember személyiségtípusa határozza meg. A korábban már említett vizsgadrukk vagy egy állásinterjú értelemszerűen nem fog számunkra tartós stresszt okozni, azonban egy folyamatos negatív hatás annál inkább – például a munkahelyen a folyton piszkáló főnök vagy éppen munkatárs jelenléte. A tartós stressz gyakran okoz álmatlanságot, pánikbetegséget, de kirívó esetekben akár depressziót vagy alkoholizmust is. Hogyan előzhetjük meg ezeket?

Stressz kezelése

Stresszoldás


Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a stressz kialakulásában – és kezelésében - nem csupán a kiváltó esemény vagy események jelentősége mérvadó, hanem az adott ember személyisége is. Vannak, akik jóval könnyebben élik meg a stressz okozta helyzetet, viszont ez alapvetően nem biztos, hogy minden esetben szerencsés dolog. Azok, akik a stresszt látszólag „jól” kezelik, elképzelhető, hogy később valamilyen visszamaradt, elfojtott negatív hatást élhetnek át. Például: ha valaki folyamatosan igyekszik a stressz okozta feszültséget elfojtani és figyelmen kívül hagyni, úgy nagy valószínűséggel ez a későbbiekben pánikrohamok formájában újra és újra visszatér egészen addig, amíg az illető szembe nem néz az adott problémával, és meg nem oldja vagy éppen fel nem dolgozza azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a stresszre minden esetben „kötelezően” extrém tünetekkel kell reagálni. Nyilván ez a másik véglet. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a reakciók – tünetek – elfojtása mindig megbosszulja magát a későbbiekben.

Ahhoz, hogy a stresszoldás eredményes legyen, tisztában kell lennünk a stressz kiváltó okával vagy okaival. A legtöbb esetben nyilvánvaló számunka, hogy mi váltja ki a stresszt, de amennyiben nem tudjuk pontosan megfogalmazni akkor se csüggedjünk! Szánjunk magunkra egy kis időt és teremtsünk legalább egy szabad délutánt. Ha van rá lehetőségünk, vegyünk ki legalább egy nap szabadságot, vonuljunk el otthonról, lehetőség szerint valamilyen természetközeli helyre és üljünk le, próbáljunk meg „elbeszélgetni” magunkkal. Soha ne féljünk csak azért feltenni a kérdéseket magunknak, mert valójában nem szeretnénk tudni a választ! Ha rájövünk, hogy mi a stressz kiváltó oka, elsősorban próbáljuk azt megszüntetni. Munkahelyi stressz esetén először próbáljunk elbeszélgetni el az adott kollégával vagy főnökkel a problémáról. Amennyiben ennek sok értelmét nem látjuk, kezdjünk el mihamarabb új munkahelyet, új lehetőségeket keresni.
A legnehezebb talán az emberek számára a párkapcsolati vagy családi konfliktusokkal való szembenézés. Ahhoz, hogy akár a hosszantartó stresszt akár az akut stresszt legyőzhessük, először is fel kell állítanunk a határainkat. Tudnunk kell, hogy mi vagyunk olyan fontosak, mint bármely másik ember, ezért nekünk is kijár a nyugodt élet. Párkapcsolati gondok esetén érdemes először beszélgetést kezdeményezni a párunkkal az adott problémáról, de ha ez eredménytelen, úgy tegyük fel magunknak azt a kérdést: „valóban ő a megfelelő társ számomra?”. A családi konfliktusokkal már kicsit más a helyzet, hiszen a családját az ember alapvetően nem maga választja. A családi konfliktusok okozta stressz megoldásának kulcsa szintén a határok megszabásában és betartatásában rejlik. Méjük fel, mi az, amit még úgy érzünk, elviselhetünk a körülöttünk élőktől és mi az, ami már bánt vagy rosszul esik. Amennyiben egy - akár igen hosszadalmas – beszélgetés során ezt nem sikerül a tudtukra adunk, úgy bármennyire is nehéznek tűnik, tartsunk tőlük néhány lépés távolságot.

A bezártság okozta stressz legjobb gyógymódja pedig az, ha olyan dolgokat keresünk, amelyekben társaság nélkül is örömünket lelhetjük. Kicsit szakadjunk el a megszokottságtól és próbáljunk ki új hobbit. Az lehet akár felnőtt kifestő színezése, vagy puzzle kirakása, esetleg megpróbálkozhatunk beiratkozni egy online festőtanfolyamra. A lényeg, hogy ne féljünk kipróbálni olyan új dolgokat, amelyeket akár a négy fal között vagy az erkélyre kiülve is tökéletesen kikapcsolnak és pozitív élményekkel töltenek fel!



stressz kezelése

Pihenés, meditáció, stresszoldás


Amennyiben a stressz kiváltó oka nehezen kezelhető, és átmenetileg meg kell próbálnunk saját magunkat átállítani stressztűrő üzemmódba, úgy segíthetünk a szervezetünknek a stresszhormonok csökkentésében. 

Amennyiben meditációval szeretnéd segíteni szervezeted stressztűrő képességét, úgy IDE kattintva megtalálhatod füstölőinket, melyeket jó szívvel ajánlunk meditációhoz és jógához!

Stresszkezelés aromaterápiával


A stresszkezelés manapság egyre gyakoribb módja az aromaterápiás masszázs. A masszázsolajokban lévő 100%-os tisztaságú esszenciális illóolajok segítenek ellazulni, csökkentik a stressz okozta fejfájást, növelik a koncentrációs képességet és segítik a jó hangulat megőrzését, a depresszív állapot megelőzését és a depresszív tünetek csökkentését. Kínálatunkban készre kevert masszázsolajokat is találsz, amelyek segítségével könnyebben átvészelhető egy-egy kevésbé pozitív időszak is az életedben. Kattints ide és nézd meg masszázsolajainkat!